Terápiák

• Mivel foglalkozik az Alapozó Terápia?

Komplex, mozgásfejlesztésen alapuló (u.n. motoszenzoros típusú) idegrendszer fejlesztő terápia, mely során a gyermekeknél újraindítjuk az emberi fejlődéstani mozgássorozatot, mintegy még egyszer „belökve” az agy fejlődésbeli lehetőségét és a gyereket a terápia során igen magas fokú mozgásügyességig juttatjuk el.
Ezzel a mozgásfejlesztési gyakorlatsorral hatunk az emberi agyban a beszéd működéséért (olvasás, írás) felelős területekre is.
 A fejlesztés alapja a fejlődéstani- és nagymozgások, egyensúly illetve a rugalmasság. Ezt egészítik ki a ritmus, a finommotorika, a szerialitás (sorrendiség), a keresztmozgások gyakorlatai. A fejlesztést minden esetben felmérés előzi meg.

Forrás: http://www.alapozoterapiak.com/

• Kiknek javasolt az Alapozó Terápia?

Azon  gyerekeket várjuk, akik 

•    elmúltak 5 évesek :
  • • nem ejtenek tisztán sok hangot
    • nem mondanak hosszú és kerek mondatokat
    • mozgásügyességi  problémái vannak a korosztályához képest
    • nem, akar rajzolni
    • nem alakult ki a kezessége ( jobb vagy bal kezes ) 
•   ha már iskolás
  • • nehezen megy az olvasás
    • jól olvas , de nem érti
    • vagy érti de rossz technikával olvas
    • ADHD-ban szenvedő gyerekeknek

Dévény Anna gyógytornász , művészi torna szakedző által kidolgozott mozgásrehabilitációs módszer.   A Dévény-módszer két tevékenységi területből áll.

1. DSGM I.:  Speciális manuális technika (SMT), mely egyéni kezelés formájában zajlik. A kézzel végzett izommozgatási technika  megszünteti az izmokban érezhető feszességeket, zsugorodásokat, izomtónus eltéréseket. Az izmokban található idegvégződések kézzel, a gyermek bőrén keresztül történő ingerlése elősegíti a végzett mozdulat idegrendszeri tudatosulását. A kezelések mindig a szülő jelenlétében, a gyermek életkorának és az idegrendszer érettségi állapotának megfelelő mozgások végzése közben történnek.

  A módszer eredménysen alkalmazható, pl. ha

• • a gyermek testtartásában aszimmetriát, mozgásfejlődésében elmaradást tapasztalunk.pl.: izomtónus zavarok ( feszes és hypoton formái,)
  • cerebral paresis,
  • ortopédiai kórképek veleszületett és szerzett esetei, pl. ferde fejtartás, lábtartási rendellenességek,
  • szindrómákhoz kapcsolódó izomtónus zavarok, ( Down szindróma )
  • perifériás idegsérülések ( felkarbénulás )
  • szopási nehezítettség,
  • beszédproblémák.

Mire érdemes figyelni?

A csecsemők testtartási aszimmetriái gyakran már a magzati életben kialakulnak, az enyhébb esetek a szülő számára az első hetekben, hónapokban nehezen észrevehetők. Ez esetben az újszülött a fejét csak az egyik irányba fordítja. Ha ez a helyzet huzamosan fennáll, a baba feje ellaposodhat, a gerincében és a testtartásában kompenzáló ellenirányú görbület alakulhat ki, tehát érdemes az aszimmetriát minél hamarabb megszüntetni.

Gyanújel lehet a megkésett mozgásfejlődés, ennek hátterében izomtónus problémák állhatnak, mely lehet fokozott vagy csökkent izomtónus. Minden gyermek mozgásfejlődési üteme egyedi, nem szerencsés őket egymáshoz hasonlítani, mégis vannak olyan jelek, melyek fennállása esetén tanácsos szakember segítségét kérni.

Ilyen például:

• újszülött korban jelentkező szopási problémák,
• 2 hónapos korában hason fekve fejét nem emeli, nem fordítja át egyik oldalról a másikra.
• 3-4 hónapos korában nem tűri a hason fekvést, mellkasát nem emeli, alkarjain nem támaszt.
• 3 hónapos kora után kezeit szorosan ökölben tartja, nem fogja meg a kezébe adott játékot, öltöztetésnél karjait nehéz megemelni,
• fél éves korában még nem fordul a hasáról a hátára és hátáról a hasára.
• 8 hónapos korig nem ül meg egyedül,
• 9 hónapos korig nem kezd el kúszni
• 10 hónapos korig nem kezd el mászni, nem tud egyedül felülni
• 12 hónaposan nem áll fel kapaszkodva
• 18 hónapos korig nem indul el önállóan

Mikor érdemes elkezdeni a DSGM kezelést?

A tartási aszimmetriák esetén a néhány hónapos korban megkezdett kezelés a leghatékonyabb, mert a kóros tartás ekkor még kevésbé rögzült. Mozgásfejlődési elmaradások esetén is érdemes a korai időszakban segítséget kérni, mert az idő múlásával az idegrendszer regenerációs képessége csökken.

Veszélyeztettek gyerekeknél , pl.

• koraszülöttek,
• dysmaturitás ( nagyon alacsony születési súly )
• genetikai betegségek ( pl.Down szindróma ),
• szülési oxigénhiány (- meconiumos magzat víz )
• perinatális károsodás
• adaptációs zavar ( légzéstámogatás, vércukorszint alacsony, elhúzódó sárgaság)
• stb.

   2. DSGM II: ( Analitikus gimnasztika ( AG )

Célja a korrekció mellett a tudatos, pontos, célszerű, harmonikus mozgás kialakulása a sérülés adta lehetőségeken belül.

Csoportos formában, zenére történő mozgásképzés. Az életkor és a mozgásállapot figyelembevételével négyéves kortól kezdődően egészséges és enyhe mozgásproblémával rendelkező gyermekek, felnőttek számára. ( ilyen képzés a Fészkelődő Gyerekkuckó jelenleg nincs !! )

Az utóbbi években egyre gyakrabban fordul elő, hogy kisebb-nagyobb figyelem-, koncentráció-, magatartás- és viselkedés zavaros, ill. a tanulási problémákkal küzdő gyermekekkel találkozunk. Anna Jean Ayres neves amerikai neuropszichológus a módszer kidolgozója szerint ezen problémákat, az esetek nagy részében az idegrendszer éretlensége okozza.

Az Ayres terápia (továbbiakban dinamikus szenzoros integrációs terápia-DSZIT) egy olyan komplex terápiás módszer, amely a benne résztvevő gyermekek számára izgalmas játékok segítségével, az éretlen, vagy egyes területeken nem megfelelően működő idegrendszert fejleszteni képes. A DSZIT egy változatos, sokszínű tevékenységet felkínáló, örömet okozó játékfolyamat, amely izgalmas lehetőségeket nyújt és sokféle tevékenységet kínálva képes az idegrendszer érését elősegíteni. A terápia során számos eszközt használunk fel, melyek segítségével inkább tűnik játéknak a foglalkozás, mint terápiának. Az órákon többek között óriáslabdákat, függőhálókat, gördeszkát, egyensúlyozó tányérokat, tölcséreket, hintákat, valamint szivacsokat, szöveteket, kartonpapírokat, stb. használunk. Csupa olyan játékszereket, amelyek az egyensúlyi és a tapintásos érzékelés számára nyújtanak ingereket. A szenzoros integrációs terápia elsősorban a legősibb érzékek, a tapintás- és az egyensúlyérzék ingerlésén keresztül juttatja el a gyereket a magasabb idegrendszeri érettség szintjére. A DSZIT ugyan mozgásterápia, de nem tanítunk mozgásformákat, nincsenek ismétlődő feladatsorok, otthon a szülővel végzendő tornagyakorlatok; nincs kényszer, nincs kudarc, viszont sok öröm, siker, szabadság, felszabadult, fantáziadús játék, és természetesen fejlődés jellemzi a terápiát.

A terápia pozitív hatásai:

• erősödik a testtudat, testséma,
• javul a mozgáskoordináció,
• normalizálódik az egyensúlyérzék,
• fejlődik a finommotorika,
• javul a szem-kéz, szem-láb koordináció
• fejlődik a tér, az irány és a formaészlelés.
• javul a koncentrációképesség és a figyelem.
• javul az önkontroll és az önértékelés, erősödik a gyerekekben az önbizalom
• segít a megkésett járás, a megkésett beszéd, a megkésett szobatisztaság esetén

Kinek ajánljuk a DSZIT-et?

• Tapintásra, egyes mozgásokra, bizonyos látási ingerekre, hangokra, ízekre túl érzékeny a gyermek számára.
• Ha épp az előző ellenkezője jellemző a gyermekre; számára soha nem elég a tapasztalásokból, állandóan keresi az ingereket: hintáztatja magát, akarattal nekiütődik a tárgyaknak, akár fájdalom árán is.
• Mozgáskoordinációs nehézséggel küzdő,
• Figyelem- és tanulási zavarokkal küzdő,
• Nehezen beszélő,
• Finom motorikus ügyetlenséggel küzdő,
• Autista, vagyis a környezete elől kórosan bezárkózó,
• Hiperaktív gyermekek számára.

• Mi a TSMT torna?
  Szülővel, otthon végezhető „home training”, amely játékos jellegű mozgásgyakorlatokkal,
  mozgástervvel, néhány speciális eszköz használatával (pléd, nagy labda, billenő lap,
  gördeszka) segíti a képességek fejlődést és támogatja az idegrendszer érési folyamatait.
• Kinek ajánlott az egyéni TSMT torna?
  Akik, megkésett vagy a eltérő fejlődés jeleit mutatják kortársaikhoz képest, beszédfejlődés,
  mozgásfejlődés, figyelmi kapacitás, terhelhetőség, motiváció, együttműködés, viselkedés,
  magatartás, tanulás, impulzivitás területén, mozgásukban ügyetlenek, izomtónusuk eltérő.
• A TSMT torna feladatsora
  A tünetek a vizsgálati eredmények figyelembevételével kerül, egyénre szabottan (gyermek
  életkora, állapota, terhelhetősége, érettsége) megírásra, 3 hónapos kortól 7-8 éves korig.
  A feladatsort betanítjuk a szülőnek, amelyet otthon végeznek, gyakorolnak a gyermekükkel.
  A felmerülő kérdések megbeszélésére, kontrollvizsgálat és egyéni konzultációkra során van
  lehetőség.
  A tréninget 4-8 hétig, hetente minimum 3 alkalommal kell végezni. A tréningek számát a
  fejlődés üteme és a tünetek csökkenése határozza meg. A torna 15-25 perc alatt letornászható.
  A játékos, mozgásos feladatokat a gyerekek nagyon hamar megkedveli, a torna eszközeit
  szívesen használják.
• TSMT torna hatása
  Mozgásfeladatok által fejlődik a beszéd, mozgás és mozgáskoordináció, érzékelés- észlelés, ritmusérzék, figyelemkoncentráció, saját testen – térben – síkban való tájékozódás, impulzivitás és a viselkedés gátló funkciói. Az idegrendszer érett és jobban szabályozottan működik.

Enni jó, enni szükséges, az evés az életünk része. Felnőttként ezt már könnyen belátjuk, és elfogadjuk, sőt élvezzük is. Mégis a gyerekek számára ugyanez nem olyan magától értetődő. Számukra mintha az evés olykor nehézkes, fölösleges nyűg lenne.

Szülőként, nagyszülőként nagyon nehéz elfogadni,hogy amikor minden szeretetünket belefőztük az illatozó ebédbe, a gyermekünk azt visszautasítja, ellöki. Félünk, hogy nem gyarapszik majd megfelelően, nem jut megfelelő tápanyaghoz, vagy épp az egészségtelen helyettesítőkkel, „nasikkal” fog már egész életében felnőni.

Sajnos az evés területén jelentkező nehézségek hamar el tudnak indítani egy olyan spirált, amiből nehéz kikeveredni.

Éppen ezért szeretnénk segÍtséget nyújtani azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke:

• ellöki az ételt, nem eszik, úgy kell beleimádkozni az ételt
• válogat, visszautasít bizonyos ételeket vagy étkezéseket
• nehezen etethető, nyelési problémái vannak
• csak pépeset hajlandót enni, a darabostól „fuldoklik”
• nem az életkorának megfelelő ételeket eszik
• túl sok egészségtelen ételt eszik
• túl keveset vagy túl sokat eszik
• nincs étkezés jutalom vagy büntetés nélkül.

Forrás: https://jolenni.hu/

A baba FDM= baba fascia disztorziós modell egy babákon alkalmazható manuális terápia, mely Frank Römer német gyógytornász és oszteopata nevéhez fűződik. Fascia=kötőszövet veszi körül az izmokat,a belső szerveket, az idegrendszert, kötőszövet alkotja az inakat, a szalagokat, az ízületi tokokat.

Az FDM a kötőszöveti elváltozásokat, disztorziókat kezeli.

Felnőtt esetében a testbeszéd a diagnózis alapja, kisgyermekeknél, csecsemőknél ennek hiányában a részletes anamnézis ( szülők kikérdezése), a gyermek testtartása, sírása, mimikája, a speciális tesztek elvégzése ad információt.

A kötőszövet sérülhet már az anya méhben ( téraránytalanság), szülés közben ( császármetszés, hüvelyi úton szülésnél eszköz használata,anya hasára nyomás, fájássegítők).

A ki nem kezelt kötőszöveti elváltozások fennmaradnak, melyet a babák sírással nyugtalansággal jeleznek.

Gyanújelek, tünetek amelyeknél FDM alkalmazható:

• folyton síró baba (látszólag ok nélkül)
• emésztési zavarok: székrekedés, puffadás, hasfájás, bukás
• szopás nehézség kényszertartások: gerinc „kiflibe” hajlik, fejét ferdén tartja
• kedvenc oldala van
• repülőzés,hason sír
• császáros babák
• elhúzódó nehéz szülés
• aszimmetrikus kúszás, mászás
• mozgásfejlődési szakaszok kimaradása
• túl gyors vagy lassú mozgásfejlődés
• mozgászavarok
• egyensúlyzavarok
• nagyobb traumák után.

A „grafomotorika” szó írásmozgást jelent. A grafomotoros fejlesztés a kézügyesség fejlesztését, az összes finommozgás-koordinációt igénylő tevékenységet, rajz – és íráskészség fejlesztését jelenti. Gyakran találkozunk olyan nehézséggel, hogy a gyerekek nem rajzolnak szívesen, görcsös a ceruzafogásuk, bizonytalan téri tájékozódásuk és testséma ismeretük. Ahhoz, hogy megelőzzük, vagy ha már kialakult, akkor fejlesszük ezeket a területeket, játékos formában nyújtunk erre lehetőséget a grafomotorika fejlesztő foglalkozásaink alkalmával. A foglalkozások során célunk az írászavar megelőzése/kezelése, a rajzkészség kialakítása, az írómozgás előkészítése és felkészítés az iskolakezdésre.
A grafomotorikai fejlesztés során nagy hangsúlyt fektetünk a nagy mozgások fejlesztésére, hiszen a finom mozgások ezekből indulnak ki. A fejlesztő foglalkozásainkra várjuk azon nagycsoportos, tanköteles korú és kisiskolás gyerekek jelentkezését akiknek az alábbi tünetek tapasztalhatók.:

Óvodás korban: 

• nem szeret/tud rajzolni
• nem szeret gyurmázni, kézműveskedni, apró tárgyakkal játszani
• finommozgásai gyengék, kéztő izmai fejletlenek
• mozgása koordinálatlan, darabos és ügyetlen

Iskolás korban:

• írása kusza
• írásképe rendezetlen
• vonalvezetése hullámzó
• ceruzafogása görcsös
• a betűk formája változékony
• helyesírása hibás
• a nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése, alkalmazása nehézséget jelent számára.

A foglalkozás menete fejlesztési területek szerint:

• nagymozgás fejlesztése játékosan: járás, csúszás, kúszás, mászás, egyensúlyozás, stb.
• testséma: testrészek azonosítása, tudatosítása, stb.,
• a térbeli- és síkbeli orientáció fejlesztése: fent-lent, a bal-jobb oldal differenciálása, lateralitás kialakítása;
• finommozgás fejlesztése: a tenyér, csukló, ujjak izmainak mozgatása, erősítése különböző játékokkal/feladatokkal;
• a grafomotorika fejlesztése;
• vonalkövetés kézzel, ujjakkal, eszközzel;
• sorok közötti folytonos- és szaggatott vonal nyomán haladó rajzolás, vízszintes és függőleges hullám-, kör-, és hurokvonalak alakítása;
• minta nyomán haladó ráírás, rárajzolás, majd folytatás;
• vonalrajzolás szűkülő úton és növekvő hosszúságban egyenesen, majd fokozatosan
  nehezedő labirintusban;
• hiányzó vonalak pótlása;
• ritmikus sorok írása;
• fejlesztő játékok.

A tanulást meghatározó képességek az óvodás korban, ezen belül az 4-7 éves kor között fejlődnek a legintenzívebben, hiszen a gyermek idegrendszere ebben az időszakban a legszenzitívebb. Iskola előkészítő foglalkozásaink alkalmával színes, változatos és egyénre szabott programmal fejlesztjük a gyerekeket annak érdekében, hogy zökkenőmentesen kezdhessék meg iskolai életüket. A fejlesztések játékos keretek között zajlanak, mégis komplexen fejlesztik az idegrendszert, felkészítve a gyermeket az iskolai elvárásokra.

A gyermek gyógytorna a gyógytorna azon területe, ami a gyermekek ellátásával foglalkozik, speciálisan figyelembe véve a korosztályt, és az arra jellemző sajátosságokat. Az ellátás csoportos vagy egyéni formában zajlik.

A leggyakrabban előforduló problémák elsősorban az

• ortopédia deformitások ( lúdtalp, hanyagtartás, scoliosis, csípőproblémák),
• a központi idegrendszeri sérülések és ezek következményei ( cerebral paraesis,,
  genetikai rendellenességek),
• traumatológiai sérülések (baleseti sérülés utáni rehabilitáció),
• műtét utáni rehabilitáció.

A gyermekek esetében a mozgásfejlesztés játékosan, a gyermekek érdeklődésének megfelelően történik színes, barátságos környezetben. Fontos, hogy a kialakuló problémákat még a korai szakaszban kezeljük, a későbbi állapotromlás és szövődmények elkerülése végett.

Elsősorban orvos utasítására, kórelőzményt figyelembe véve, betegségeket kezelek,rehabilitálok.

Például:

• Komoly mozgásszervi probléma esetén, gerincfájdalmak, gerincferdülés, gerincsérv miatt
• Ízületi betegségek esetén: váll-, könyök-, csukló-, csípő- és térdfájdalmak, továbbá a bokaízület fájdalmai miatt
• Különböző balesetek, műtétek utáni rehabilitáció céljából
• Autoimmun betegek esetében, mint amilyen például a Sclerosis Multiplex – Agyvérzés (stroke) esetében, ahol jótékony lehet a visszamaradt bénulás kezelésében

Ellenjavallt

• helyi bőrelváltozások,
• bőrsérülés, akut
• bőrgyulladás
• akut lázas állapot
• fertőzések
• menstruáció időtartama alatt(mivel verbőséget okoz s masszázs)
• rosszindulatú daganatos megbetegedés
• várandósság esetén
• véralvadásgátló szedése esetén megfelelő körültekintéssel
• trombózis gyanú
• izomszakadás
• közvetlen nagyműtétek után
• csontritkulás esetén, kizárólag szakorvosi engedéllyel

Ki az a konduktor?

A konduktor egy olyan speciálisan képzett pedagógus, aki egyaránt rendelkezik neurológiai, ortopédiai és anatómiai tudással is. A konduktor nevelési folyamat minden pillanatában képes rávezetni a gyermeket az önálló megoldásra, öntevékenységre készteti őt. A konduktív nevelés rendszerével végez komplex fejlesztést. A konduktor azontúl, hogy a központi idegrendszeri sérülés következtében kialakuló mozgássérült gyermekekkel foglalkozik, a megkésett fejlődésű, izomtónuseloszlási zavar és az aszimmetrikus gyermekek esetében is fejlesztési lehetőségeket kínál. A konduktor nem csak „javít”, megelőz, korrigál, motivál és nem utolsó sorban aktívitásra késztet.

Mi az a konduktív nevelés?

Tervszerűen kialakított és felépített fejlesztés, amely nem csak mozgásfejlesztés. Egyaránt kihat a gyermek értelmére- kognitív képességeire, beszédére, figyelmére, szocializációs folyamatára az élet minden területén. A gyermeket holisztikusan tekinti, tehát az egész személyiségét fejleszti. Az egyik legfontosabb alapelve az aktív tanulás, tehát a gyermek személyiségének és probléma megoldó képességeinek fejlesztését helyezi előtérbe, ezáltal a gyermek önálló, kreatív és aktív személyiséggé válik. Ezeket a fejlesztések alatt a pozitív és
támogató légkör is elősegíti.

Korai konduktív nevelés?

A korai konduktív nevelés egyénre szabott, tervszerűen kialakított, felépített, tudatos és rendszeresen alkalmazott fejlesztés, amely az állandóságra és a folyamatosságra épül. A korai konduktív nevelés segít megalapozni a fizikai és a szellemi képességek harmonikus fejlődését. A korai nevelés felhasználja az agy plasztikus működését, amely során idegrendszeri működés javítható. Az agyi plaszticitása a fejlődő éretlen agyban a legnagyobb,
tehát a korai életszakaszban a legjobban alakítható. Ezért fontos a mielőbbi fejlesztés elkezdése, akár megelőzésként is (pl. lúdtalp)! A korai konduktív nevelés a szülő bevonásával történik, amely során a konduktor segít felállítani a szülőben a reális követelményeket, célokat a gyermekük felé.

Kiket várok a Fészkelődő gyerekkuckóba konduktív fejlesztésre?

• Központi idegrendszer sérülése következtében kialakuló mozgássérült gyermekek
  (CP)
• Izomtónus eloszlási zavar, feszes, hypotón izomzat esetén
• C tartás és ferde nyaktartás (torticollis) esetén
• Főbb mozgásfejlődési fázisok kimaradása, felcserélődése esetén
• Ortopédiai kontraktúrák megelőzése, korrigálása esetén (pl. lúdtalp, hanyagtartás)
• Mozgáskordinációs-és egyensúlyzavar esetén
• Figyelem kialakításában, fenntartásában és megosztásában való nehézségek esetén,
  már csecsemő korban is!
• Finommanipuláció fejlesztés

Minden foglalkozás gyerekközpontú, egyénre szabott játékos formában zajlik. A szülők aktív bevonásával történik.
(Egyéni és csoportos foglalkozások keretein belül)

Csoportos foglalkozások:

• Csoportos baba torna (kb. 8-10-11hónap) szülővel, amely során a kornak megfelelő motoros és kognitív képességek fejlesztése, összehangolása és a kóros tartások megelőzése kap helyet. (Max. 3 fő) Mászó és ülni már tudó babák részére!
• Csoportos baba torna (10 hónap-1 éves) szülővel, amely során a kornak megfelelő motoros és kognitív képességek fejlesztése, összehangolása és a kóros tartások megelőzése kap helyet. (Max. 3 fő) Már járó babák részére!
• Bölcsődés korosztály számára torna prevenciós céllal (lúdtalp, hanyagtartás elkerülése), illetve a kornak megfelelő motoros, kognitív és szociális képességek összehangolása kap helyet. (Max. 5 fő)
• Óvodás korosztály számára torna (3-4 éves korosztály) prevenciós és korrekciós céllal is akár! Az életkornak megfelelő mozgásminták elsajátítása játékos módon egyénre és csoportra szabottan, amely során helyet kap a gyermekek kognitív és szociális fejlesztése is. (Max. 5 fő)
• Óvodás korosztály számára torna (5-7 éves korosztály) prevenciós és korrekciós céllal is akár! Az életkornak megfelelő mozgásminták elsajátítása játékos módon egyénre és csoportra szabottan, amely során helyet kap a gyermekek kognitív és szociális fejlesztése is. Az iskolaérettséghez szükséges motoros, kognitív és szociális képességek összehangolása, elősegítése is előtérbe kerül. (Max. 5 fő)
• Finommanipuláció fejlesztés bölcsődés és óvodás korú gyermekek számára. Kézügyesség fejlesztése.

Mivel fordulhatnak hozzánk:

• megkésett beszédfejlődés ( 2,5 éves kortól )
• pöszeség (beszédhangok ejtésének , tisztaságának zavara )
• dadogás
• diszfónia ( rekedtség, hangképzési zavar )
• orrhangzós beszéd.

1.Mit érdemes tudni a beszédfejlődésről és annak zavaráról?

A beszéd az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze. Egy gyermek beszéde a szülőkkel, felnőttekkel való kapcsolat során utánzás útján alakul ki. (élő beszéd!)

Beszédfejlődés útja:

• 6-8 hetes korban már különféle hangok adásával próbálkozik a kisbaba. Ekkor kezdődik a gőgicsélés szakasza. Ha ebben a korban a környezet élénken reagál a gyermek „produkciójára”, akkor egyre több hangot fog produkálni.
• A 3. hónaptól kezdődően jelenik meg a gagyogás. Nem kell megijedni, ha esetleg olyan hangot is produkál gyermeked, amely a mi nyelvünkben nem használatos! Ebben a korban ez természetes.
• 6 hónapos kortól már észrevehetően csak azokat a hangokat produkálja a gyermek, amelyek az anyanyelvére jellemzőek. Minden cselekedetét (pl. a játékát) gagyogással kíséri, s próbálja utánozni környezete beszédének hangsúlyát.
• 12 hónapos kor körül jelennek meg az első szavak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy csak ekkor kezdi megérteni a szavak jelentését. A beszéd megértése már korábban megjelenik, megelőzi a szavak kimondását.
  Gyermekek már 1 éves kora előtt megérti a hozzá intézett kéréseket, tiltásokat. Egytagú szavakat kezd használni (pl. „pa” – papucs), majd ezen szótagokat ismételgeti. 1 éves kora körül érkezhet el oda, hogy szavakat használjon, melyek tulajdonképpen egyszavas mondatoknak is tekinthetők.
• 18 hónapos korban a gyermekek jellemzően már 2-3-4 szavas mondatokat használnak. A beszéd megértése is tovább finomodik. („Mi ez?”, majd a „Miért?” korszak.)
• 3 éves korra alakul ki tulajdonképpen az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Előfordul, hogy a hangok ejtése sok esetben még nem pontos. Ez természetes jelenség: ez hivjuk élettani pöszeségnek. 4 és fél – 5 éves korra ez önmagától megjavul. Ha nem, akkor érdemes logopédus szakember segítségét igénybe venni.

3 éves kor körül előfordulhat, hogy a gyermek nem beszél folyamatosan, beszédében ismétlések (egy-egy szótag ismétlése) figyelhetők meg. Ez nem igazi dadogás, az életkor előrehaladtával elmúlhat.

​2. Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Ha a gyermek 18 hónapos (fiúk 2 éves) koráig nem szólal meg, akkor mindenképpen kivizsgálás javasolt! Ha a kivizsgálás során kóros eltérés nem mutatható ki 2 és fél éves koráig még élettaninak tekinthető, ezen életkor után azonban már mindenképpen kóros! 

• Megkésett beszédfejlődésről beszélünk, ha a gyermek beszédkészsége az életkori átlagnak nem felel meg tehát, ha pl.: a gyermek, aki 2 éves korára nem birtokol 50 szavas szókincset, és nem alkot 2 szavas mondatokat. Ebből még hosszú távú következményeket nem lehet levonni, de mindenképpen érdemes ilyenkor kiemelten foglalkozni a gyermek otthoni fejlesztésével!
  Ha csupán késésről van szó, akkor általában a beszéd fejlődése ugyanazokon a szinteken megy végbe, mint normál esetben, csak kissé lassabb mértékben. Ha azonban a késés 3 éves kor után is jelentős, mindenképpen érdemes szakembert felkeresni!
• Akadályozott beszédfejlődés esetén a beszéd elmaradásán, vagy megrekedésén túl egyéb kommunikációs szintekben is problémák észlelhetők. Hátterében több ok (családi öröklődés, idegrendszeri sérülés, idegrendszer lassabb érése, környezeti tényezők, oxigénhiány, kis születési súly, stb.) állhat. Ilyenkor előfordulhatnak a mozgásfejlődés különböző elmaradásai is. Az ilyen problémák maguktól vagy pusztán otthoni fejlesztéssel nem oldhatók meg, általában szakembert szükséges bevonni. Terhelő anamnézis és megkésett beszéd vagy egyéb kommunikációs zavar (beszédértés hiánya, gesztusnyelv elmaradása) észlelése esetén mihamarabb kivizsgálás, fejlesztés javasolt!
  Akkor is szakember felkeresése javasolt, ha a gyermek szókincse egy bizonyos szinten megreked, szegényes a gagyogása, egy szótagú szavak szintjén megáll, hetekig nincsen fejlődés a szókincsben, esetleg visszafejlődés vehető észre pl.: ragozás elhagyása. 
• Egyes beszédhibák, mint a pöszeség, vagy dadogás egy ideig élettanilag tekinthetők, melynek hátterében a beszédszervek átmeneti gyengesége, beszédkészségnél gyorsabb gondolkodás és nem eléggé fejlett hallási megkülönböztető képesség áll. Akkor kell szakemberhez fordulni, ha az a gyermek, amelyik időben elkezdett beszélni még 4-5 éves korában is beszédhibás. Ha csak 3 éves korban kezdett el beszélni némileg kitolódik ez az időintervallum, hiszen a beszédfejlődés fokozatait neki is végig kell járnia, csak ez számára tovább tart. Nagyon meghatározó, hogy a szülők hogyan viszonyulnak a beszédhibákhoz. Dadogás esetén például, főleg az érzékenyebb gyermekeknél, ha a szülők idegesek lesznek miatta, rendszeresen kijavítják, felhívják a hibára a figyelmet, előidézhetik annak rögzülését.
• Orrgangú beszéd, hadarás, rekedtség esetén is szakember felkeresése
  javasolt.

3. Milyen vizsgálatok szükségesek beszédfejlődési probléma esetén?

• A megkésett beszédfejlődés leggyakoribb oka, hogy a gyermek rosszul hall.
  Ha a gyermek 2 éves korára egyáltalán nem beszél, akkor először a hallásvizsgálatra van szükség. A gagyogás első fázisáig a nem jól halló gyermek is eljut, majd az utánzás fázisában a hangképzése elsivárodik. Ha nincs kimutatható eltérés, még várhatunk néhány hónapot a további vizsgálatokkal, ez alatt gyakran megindul a beszéd. 
• komplexebb beszédzavaroknál vagy a beszéd súlyos mértékű késésnél szükséges gyermekneurológus bevonása is, hiszen idegrendszeri rendellenesség is állhat a háttérben. 
• A beszédzavarok hátterében gyakran pszichés trauma áll, ezért gyermekpszichológus vagy pszichiáter felkeresése is indokolt lehet, főleg ha magatartási problémák is észlelhetők, hiszen a beszéd elmaradása komplex pszichés zavarok pl.: az autizmus egyik tünete is lehet.

Neuro-hidroterápia – ahogyan neve is mutatja vízben végzendő – nemzetközileg elismert mozgásfejlesztő program csecsemők és kisgyermekek számára, melyet a Gézengúz Alapitvány orvosigazgatója, dr. Schultheisz Judit dolgozott ki.

Két részből áll:

• NHT 1. – korai Neuro-hidroterápia : újszülötteknek és csecsemőknek öt hónapos korig, otthon, fürdőkádban , egyéni formában történik.

A vízben végzett terápia során az egyensúlyi rendszer aktiválásával többek között a csecsemők elemi mozgásmintáit váltjuk ki. Ezek speciálisan az emberre jellemző mozgások elemi formái, amelyek születéstől kezdve jelen vannak az újszülöttnél. Az idegrendszerben kódoltak és meghatározott ingerhelyzetekben aktiválhatók. Emellett stimuláljuk a spontán, komplex mozgásokat, mindezekkel megalapozva a végleges mozgásmintákat. A korai kádas program a tudatos légzéskontroll tanítását is biztosítja, valamint több szenzoros inger egyidejű alkalmazásával segíti a szenzoros integrációt.

A módszer rendkívül hatékonyan befolyásolja az idegrendszer érését, javítja a gyermekek izomtónusát, hőszabályozását, mozgáskészségét és koordinációját. Serkenti a gyermek testi fejlődését, kommunikációs képességeit és prekognitív funkcióit. A gyakorlatokat a tanulási folyamat után a szülők végzik az otthoni fürdőkádban. Az ismerős környezet a gyermek számára biztonságot jelent, aktivizáljuk a családtagokat, ami a család összetartó erejét erősíti.

A Fészkelődő Gyerekkuckóban rendelkezünk saját káddal is, de szívesen betanítjuk a gyakorlatokat otthoni környezetben , melyeket aztán otthon a szülő végez napi rendszerességgel beleillesztve a gyermek napirendjébe.

• NHT 2. – kisgyermekek Neuro-hidroterápiája várhatóan 5 hónapos kortól medencében
  • • csoportos terápia, a szülők aktív részvételével 3 éves korig
    • egyéni terápia súlyosabban vagy halmozottan sérült kisgyermekeknek 3 éves kor fölött is.

Csoportfoglalkozásai korosztályok és diagnózisok figyelembevételével tematikusan egymásra épülnek, és megalapozzák a további úszás-gyógyúszás oktatást. A Neuro-hidroterápia során kihasználjuk a víz előnyös fizikai, kémiai és pszichés hatásait.

A vízben a felhajtóerő miatt a mozgások könnyebben, folyamatosabban és harmonikusabban kivitelezhetőek, mint szárazföldön. A sűrűbb közeg, ami körülveszi a testet, bőséges propioceptív és taktilis ingert biztosít. Emellett a víz termikus hatása is kedvezően befolyásolja a gyermekek izomtónusát. Ez a perifériáról érkező gazdag ingermennyiség óriási lehetőséget ad a központi idegrendszer szabályozó működésének a létrejövő mozgás pontosításában, finomításában és a helyes testtartás kialakításában. A Neuro-hidroterápia célja a gyermek optimális mozgásfejlődésének támogatása, harmonikus koordinált mozgásának kiépítése. A vízben, mint a szárazföldön is, sok vesztibuláris ingerlést alkalmazunk, figyelünk a nagy mozgások és finom mozgások harmonikus fejlesztésére, az egyensúly, és a vízbiztonság kialakítására. A mozgásminták és az úszás elemeinek elsajátításakor analitikus szemléletű mozgástanításra törekszünk, s rendkívül sok életkornak megfelelő
játékhelyzetet kínálunk, amivel felébresztjük, és szinten tartjuk a gyermek érdeklődését és mozgásigényét.

A gyerekek életében is vannak nehezebb életperiódusok, esetleg nagyobb megterhelések, mely különböző tüneteket produkálhatnak.

Amennyiben gyermekénél :   

• szorongásos panaszok ( pl körömrágás, hajtépés, )
• magatartási és beilleszkedési problémák ( agresszió, túlzott testvérféltékenység, figyelemzavar )
• testi panaszok ( fejfájás, hasfájás, hányás ) melyeknek nincs szervi oka
• alvászavarok ( nem tud elaludni, éjszaka gyakori felriadások, )
• önértékelési problémák
• veszteségek feldolgozása ( válás, haláleset )
• iskolai nehézségek, esetleg teljesítmény romlás .  

Amennyi Ön –a szülő- szeretne segítséget kérni a gyermekével, családjával , neveléssel, vagy adott élethelyzet feldolgozásában segítséget kérni, akkor is forduljon bizalommal szakembereinkhez.                                                                                                                                      

A Schroth terápia célja a gerinc maximális aktív nyújtásával annak felegyenesítése, háromdimenziós forgató légzéssel a törzs visszaforgatása középre valamint a korrigált testhelyzet megtartása mellett végzett izomerősítés és nyújtás.
A terapeutával megtanult korrekciós helyzetek beépíthetők a hétköznapi életbe, így 24 órán át „végezhető˝ a terápia. A gyakorlatokkal a hibás tartás korrekciója, a belső testkép normalizálása a cél.
A gerincferdülés terápiája mindig egyénre szabott, hiszen nincs két egyforma gerinc és nincs két egyforma gerincferdülés. A háromdimenziós korrekciót a testhelyzetek görbülethez adaptált megválasztása, különböző segédeszközök, akaratlagos nyújtózás, a megfelelő izmok kontrakciója és az irányított forgató légzés technikájával érjük el.
A Schroth terápia háromdimenziós megközelítési módja lehetővé teszi a rendkívül tudatos és sikeres konzervatív kezelést 10 éves kortól egész életen át.

A Schroth terápia indikációs területei:

• Scoliosis (gerincferdülés)
• Scheuermann kór (fiatalkorban fellépő csigolyanövekedési zavar)
• Operáció előtti mobilizáció
• Operáció utáni rehabilitáció.
• Egyéb csigolyadeformitások és tartási problémák

Óvodáskorú és iskolát kezdő gyermekek kognitív fejlesztése a tanulásizavarok megelőzésére Brigitte Sindelar osztrák pszichológus komplex fejlesztő programja elsősorban az idegrendszeri eredetű tanulási- és magatartási zavarok hatékony megelőzésére, illetve a zavar elmélyülésének megakadályozására szolgál.

A Sindelar terápia célja, a részképesség-gyengeségek következtében kialakuló tanulási zavar megelőzése, illetve az iskolai tanulás előfeltételeinek megteremtése a szükséges képességek kialakításával és megerősítésével. A tanulási zavar nem köthető az iskoláskorhoz, már fiatalabb korban is felismerhető jelei vannak.

A Sindelar I. programot olyan 5-7 éves korú (óvodás illetve iskolát kezdő) gyerekeknek ajánljuk, akiknél az alábbi problémák jelentkeznek:

Óvodáskorban:

• • • rendezetlen, bizonytalan mozgás (egyensúlyproblémák, gyakran elesik, lépcsőn nem tud váltott lábbal menni, nehezen igazodik el saját testén, nem tudja a keresztmozgásokat: pl. jobb kézzel megfogni a bal fület stb.);
    • térbeli orientációs zavar (pl.fent-lent, jobb-bal irányok megkülönböztetése);
    • sorrendiség követésének nehézsége térben és időben (előtt-után, első-utolsó, csökkenő-növekvő, a hét napjai, évszakok-hónapok stb.);
    • nehézkes feladattartás (izeg-mozog, hamar beleun abba, amit csinál); nem szívesen végez kézügyességet igénylő feladatokat (nem szeret rajzolni, gyurmázni, kirakós játékokkal játszani);
    • rosszul fogja a ceruzát (pl.marokra vagy hüvelykujjal átfog, előre dönti a ceruzát stb.);
    • nem szeret mesét hallgatni;
    • személyes élményeit, ismert történeteket nehezen tud elmondani, megfogalmazni;
    • nem szereti a memóriajátékokat.