Vizsgálataink

Az Alapozó terápiás fejlesztést anamnézis felvétele és mozgásvizsgálat előzi meg. A felmérésre a gyermek szüleivel (vagy akár csak az egyik szülővel) érkezik, a vizsgálatot a szülő(k) jelenlétében végezzük.

Az Alapozó terápiás mozgásvizsgálat (anamnézis felvétele + mozgásvizsgálat + megbeszélés) mely eredményeképpen képet kapunk a gyermek idegrendszeri érettségének állapotáról, a részképességek fejlettségéről és az esetlegesen fejlesztendő területekről is. Amennyiben a vizsgálat eredménye indokolja, javaslatot teszünk a mozgásfejlesztés intenzitására. Ez lehet fejlesztés-jellegű (heti 2×60 perc), vagy terápiás forma (min. heti 2×90 perc), körülményei szerint pedig egyéni, vagy csoportos.
A kérdőív részletesen rákérdez a terhesség lefolyására, a szülés körülményeire, a korai fejlődésre az első hat hónapban, továbbá a csecsemőkori betegségekre. Külön kérdéssor foglalkozik a gyermek mozgásfejlődésével, kiemelten a kúszással, mászással, járással. Rákérdez a beszédre (részletesen felsorolva a gyakoribb beszédhibákat), voltak-e traumák, mi jellemző a gyermek alvására, milyen a viszonya a zenéhez, a gyermek és az iskola kapcsolatának milyenségére stb.
A kérdőív kitöltését követi a nagy vizsgálat, mely során képet kapunk a gyermek általános, időbeli, és térbeli tájékozottságáról.

Ennek során vizsgáljuk:
  – a nagy mozgásokat,
  – a rugalmasságot;
  – az alapvető mozgáskoordinációs mozgásokat;
  – a térben való mozgást és tájékozódást;
  – a téremlékezetet, a testséma- és ujjismeretet;
  – a mozgásprodukciót, egyensúlyt;
  – az alakállandóságot;
  – az alak-háttér megkülönböztetést;
  – a Gestaltot;
  – a formaazonosságot és –különbözőséget;
  – a vizuális- és akusztikus emlékezetet;
  – a problémamegoldást;
  – az érzékszervek közötti átfordítás képességét.

Végül következik a dominanciavizsgálat, mely egyúttal a kéz-szem koordináció és a finom motorika vizsgálata is.
A vizsgálat eredményeképpen részletes képet kapunk a gyermekről, megtudjuk, hogy melyik mozgásfejlődési szakaszban történtek zavarok, mely képesség területeken teljesít gyengébben a gyermek, amelyek iránymutatást adnak a további fejlesztésre.

A szenzoros szabályozás egy neurológiai folyamat,mely  testünk és környezetünk érzeteit rendezi,lehetővé téve,hogy testünket az aktuális helyzetnek megfelelően tudjuk használni. A szenzoros integráció az érzékszervi feldolgozás legfontosabb fajtája.

Ha ez a feldolgozás sérül, előfordul, hogy a gyermek gyakran elesik, ügyetlen,tönkreteszi a játékait, hangos, vad, nehéz fegyelmezni vagy éppen ezek ellenkezője: nehezen barátkozik, visszahúzódó , nem szereti, ha simogatják, ha piszkos,maszatos lesz, ha homok éri.

A DSZIT diagnosztika egy részletes anamnézis felvételével kezdődik,ahol a szülő elmondásából már gyakran több szenzoros integrációs zavarra utaló jel is megmutatkozik.

A vizsgálat során megfigyeljük a gyermek izomtónusát, reflexintegrációs szintjét, mozgáskoordinációját, egyensúlyát, vesztibuláris -proprioceptív rendszer érettségét és a taktilis ingerek integrálásának milyenségét.

Szenzoros zavarról olyankor beszélünk, amikor az agyban bizonyos ingerek feldolgozása az idegrendszer teljesítménygyengülése miatt rosszabb, vagy nem típusos. Ilyenkor az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, így ez nem jelent feltétlenül értelmi gyengeséget is. a legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Különösen gyakori a szenzoros zavar együtt járása bizonyos kórképekben, mint például autizmus, tanulásban, – és értelmileg akadályozottság, beszédfejlődési zavar, mozgásszervi sérülések … stb.)

Mik lehetnek a szenzoros zavar okai?
A szenzoros zavarok oka szinte mindig összetett. Intenzív kutatások folynak a témában, de feltételezhetően valamilyen születéskori vagy intrauterin mikrotrauma, vagy kifejezett sérülés adódó oxigénhiányos állapot állhat.

Milyen tünetek utalhatnak szenzoros zavarra? 

 – mozgáskoordinációs problémák, izomtónus eloszlási problémák: hamar elfáradnak, laza izomtónus jellemzi ezeket a gyermekeket

–  megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok: beszédük jelentősen elmarad az életkori átlaghoz képest, verbális kommunikáció gyengesége miatt
frusztrálódás jellemezheti őket

– figyelem- koncentrációs problémák: figyelmük hamar terelődik, nem képesek hosszú távon egy dologra koncentrálni

– iskolai problémák, nehézségek: a térbeli és síkban való tájékozódás gyengesége, előfordulhat a tanulási zavarok kialakulása esetükben

– magatartás- és viselkedésproblémák: agresszív, vagy önbizalom hiányos gyermekek

Mi a szenzoros zavar vizsgálatának menete?

Az erre jogosult szakemberek egy nagy- és finommozgásokon alapuló, idegrendszeri érettséget vizsgáló, előre strukturált, tesztet vesznek fel a gyermekkel, mely kiértékelése után javaslatot tesz a gyermek számára legmegfelelőbb szenzoros terápiára.
A szenzoros zavart önállóan nem diagnosztizálják, általában társuló, kiegészülő problémaként, fejlesztendő területként szokták kezelni. Vannak olyan esetek , amikor a szenzoros terápia természetesen a fő terápia, ami mellett Evésterápia (Etetés- és evészavarok komplex terápiája) és a Manuál terápia (Pfaffenrot- féle Szinergetikus Reflexterápia) is helyet kaphat.

• Állapot és Mozgásvizsgálat Lakatos Katalin által kidolgozott szenzomotoros szemléletű vizsgálati eljárás, amely alkalmas az idegrendszer érési zavarainak igazolására és/vagy kizárására, a sikeres iskolai beváláshoz szükséges funkciók mérésére.
•  
• TSMT állapot- és mozgásvizsgáló teszt jellemzői
• – Megmutatja, hogy a gyermek teljesítményproblémáinak oka organikus-e
  – 5 éves kortól felvehető
  – Objektív, a vizsgálat eredmény az elmaradás szintjét szemlélteti
  – Iskolai beválást/beilleszkedést prognosztizálja
  – 40-45 perc alatt felvehető
  – Státusz és folyamat diagnosztikára is alkalmas
  – Nagyrészt nonverbális, utánzáson alapuló a feladatokkal
•  
• A felmérés 5 nagy részterületen történik
  I. Az idegrendszer érettségének felmérése
  II. Mozgásvizsgálat
  III. Testkép, térbeli tájékozódás, oldaliság
  IV. Taktilis terület
  V. Ritmusvizsgálat
•  
• A vizsgálattal megállapítható, hogy a gyermek viselkedésének, teljesítményproblémáinak oka organikus, pszichés, vagy pedagógiai.

• LongiKid 3 hónapos kortól 11 éves korig
• Egy rendkívül részletes neuro –szenzomotoros diagnosztikai eljárás. Alkalmas a gyermekek képességprofiljának feltárására. A vizsgálattal azonosíthatóak az eltérően fejlődő funkciók és az idegrendszer érésének zavara.
•  
• LongiKid 11 nagyobb terület különböztet meg
• Beállító és egyensúlyi reakciók
  Archaikus reflexek (primitív reflexek)
  Nagymozgás
  Finommozgás
  Izomtónus
  Vizuális észlelés
  Auditív észlelés
  Taktilis érzékelés
  Kifejező és befogadó nyelvi készség (beszéd, beszédértés, szókincs)
  Szociális terület
  Kognitív funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás)
•  
• Kinek ajánlott? Megkésett vagy eltérő mozgásfejlődés, megkésett vagy eltérő beszédfejlődés, eltérő izomtónus, mozgáskoordináció gyengesége, ügyetlen mozgás, gyakori esések, impulzív viselkedés, dührohamok, akaratosság, öntörvényű viselkedés, alvászavarok, kötődési és leválási és táplálkozási nehézségek, a tanulásban nehézségek.
•  
• Amit a vizsgálatról tudni kell: A vizsgálat a gyermek életkorától függően 60-120 perc.
• Vizsgálat előtt anamnézis kérdőív kitöltése történik, vizsgálat felvétele, gyerekek számára érdekes, játékos, életkoronként nehezedő feladatokkal, a vizsgálat, értékeléssel zárul, szükség esetén terápiás javaslat történik.